Jelentések az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) keretében

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat  lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi.

Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak. Többek között a Civilizáció tagszervezetei is árnyékjelentésekkel igyekeznek segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének felülvizsgálatát.

Az alábbi (angol nyelvű) jelentésekben értékelték a korábbi, 2015-ös Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében született, Magyarországnak szóló ajánlások végrehajtását is.

1. A Magyar Helsinki Bizottság önálló jelentésében a büntető igazságszolgáltatás működésével és a rendvédelmi szervek tevékenységével kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. (A UPR keretében tett korábbi ajánlások végrehajtását értékelő melléklet itt érhető el.)

2. A Magyar Helsinki Bizottság a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesülettel közös jelentésében a migránsok, menedékkérők és menekültek helyzetét vizsgálták. (A UPR keretében tett korábbi ajánlások végrehajtását értékelő melléklet itt érhető el.)

3. A Global Detention Project és a Magyar Helsinki Bizottság közös jelentése a menedékkérők fogva tartásáról és a Szerbiába való visszakényszerítésekről szól.

4. A European Network on Statelessness, az Institute on Statelessness and Inclusion és a Magyar Helsinki Bizottság közös jelentése a hontalansággal foglalkozik.

5. A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni állami fellépéssel foglalkozó jelentést a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GyEM) készítette el. (A jelentés magyar nyelvű összefoglalóját lásd a GyEM honlapján.)

6. A jogállamisággal kapcsolatos jelentést az Amnesty International Magyarországgal és az Eötvös Károly Intézettel közösen készítette el Magyar Helsinki Bizottság, és többek között a bíróságok függetlenségének aláásására, az ombudsman működésével kapcsolatos problémákra, valamint a társadalmi egyeztetés hiányára hívták fel benne a figyelmet. (A UPR keretében tett korábbi ajánlások végrehajtását értékelő melléklet itt érhető el.)

7. A civil szervezetek helyzetét bemutató jelentés elkészítésében az Amnesty International Magyarország, az Emberség Erejével Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság az Ökotárs Alapítvány és a TASZ működött közre.

8. Az Utcáról Lakásba Egyesület és A Város Mindenkié készített anyagot a lakhatásról.

9. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesületés a Jól-Lét Alapítvány közös jelentése a női jogokról és a nemek közti esélyegyenlőségről szól.

10. A PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület és a Sexual Rights Initiative [SRI] a nők emberi jogairól és a szexuális és reproduktív jogokról készített jelentést.

11. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület és az Advocates for Human Rights közös jelentése a családon belüli és szexuális erőszakról szól.

12. A romák hátrányos megkülönböztetésével foglalkozó árnyékjelentés a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők egyesülete és a TASZ közös munkája.

13. A Gyermekjogi Koalíció jelentése a sérülékeny csoporthoz tartozó gyermekek helyzetéről szól.