A Civilizáció koalíció tagszervezetei tiltakoznak az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) hatósági vegzálása ellen. Az aláíró civil szervezetek kiállnak az egyesület és az egyházi státuszától önkényesen megfosztott vallási közösség mellett, és elítélik az évek óta őket érő kormányzati támadásokat.

“Ez a szándék, és ebben elég széles konszenzus van a szereplők között” - mondta Arató Gergely, a hatpárti ellenzéki szövetség programíró koordinátora a Political Capital és a Civilizáció koalíció kutatásbemutatóján arra a kérdésre, hogy kap-e külön fejezetet a civil szféra helyzetének rendezése a készülő közös ellenzéki programban. Ugyanerre tett ígéretet Mellár Tamás, az MMM társalapítója is.

A vándortárlaton ARC kiállítások válogatott képeinek kicsinyített változataival, fedett térben találkozhatnak a képnézegetők. A kiállítás célja, hogy Budapesten kívül, városról városra járva szélesebb körben is hozzáférhetővé tegye az alkotásokat, inspiráljon, kreatívitásra sarkalljon és szabaddá tegyen.

A Civilizáció koalíció 2017-ben azért jött létre, hogy minél több civil szervezet egymást segítve dolgozhasson egy élhető Magyarországért, ahol a természet megóvása, az elesettek védelme és közösségeink ápolása közös ügyünk. Ennek az együttműködésnek a keretében született meg a Civil minimum 2022, amely összegyűjti és rendszerbe foglalja az egészséges, erős és sokszínű civil szféra létrejöttének és működésének legfontosabb feltételeit. A civil szervezetek ugyanis akkor tevékenykedhetnek szabadon, ha a leendő kormány garantálja a függetlenségüket, partnerként kezeli őket, és kötelezettséget vállal az állampolgárok alapvető jogainak megvédésére.

A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.

Jelen gyorselemzésünkben kifejezetten abból a szempontból vizsgáltuk a HET-et, hogy (a társadalmi konzultáción túl), a végrehajtásban, az egyes intézkedések megvalósításában mennyiben számít a civil szervezetek közreműködésére, részvételére. A rövid válasz: szinte semennyire

Szolidaritásunk kifejezéseképpen mi, a Civilizáció koalíció civil szervezetei tiltakozó levelet küldtünk a budapesti lengyel nagykövetségnek, az abortusztörvény nyílt és őszinte párbeszéden alapuló, a nők jogait tiszteletben tartó újraszabályozására kérve a lengyel kormányt.

“Arra kérjük, hogy tegye lehetővé a civil szervezetek és szakmai közösségek minél szélesebb körű és érdemi részvételét, hiszen egy társadalmi egyeztetés során születő javaslatok jelentősen tudják emelni a születendő anyagok szakmai minőségét, mindenki számára előnyös helyzetet teremtve.”

Egyeztetés nélkül született meg a törvényjavaslat. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) működését nem érte nyilvános kritika, nem volt vita a hatóság jövőjéről. Márpedig: ha egy ilyen fontos intézmény átszervezéséről döntenek, ismerni kellene ennek pontos indokát. Ha probléma volt az EBH működésével, akkor azt a civil társadalom bevonásával kellene megvitatni, és utána dönteni a lehetséges megoldásról.

Kiderült mire jó a gyakorlatban a civilellenes regisztrációs törvény. Az elmúlt hetekben meglepő kéréssel szembesültek azok a civilek, köztük több tagszervezetünk is, akik az európai unió Erasmus+ programjának forrásaira pályáztak. A pályázatok magyarországi elbírálója, a Tempus Közalapítvány - korábbi gyakorlatától eltérve - az aktuális kiírásban elkezdte felszólítani a pályázókat, hogy nyilatkozzanak: megfelelnek-e a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényben foglaltaknak.

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra is évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a civileket, káros a civil szférára és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. A Civilizáció koalíció sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést és ismertette az ítélet magyar civil szférára gyakorolt hatását. Az eseményen Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólaltak fel, beszédeik teljes terjedelmükben itt láthatók és olvashatók.

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a szervezeteket, káros a szektorra és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.

A Civilizáció koalíció kérdőíves felmérésben igyekezett feltérképezni a civil szervezetek működését, tevékenységeit és gazdálkodását érintő változásokat, hogy a beérkezett válaszok alapján pontosabb képet kaphasson a koronavírus járvány és annak politikai, gazdasági következményeinek civil szférát érintő hatásairól.