A demokrácia és a civil társadalom kétirányú kapcsolatban áll egymással.

Egyrészt a civil társadalom szerteágazó szerepei révén nagymétékben járul hozzá a demokrácia fenntartásához és javításához: a civil szervezetek az állampolgári szerepvállalás, részvétel és aktivizmus csatornáiként és elősegítőiként működnek, segítenek a fiatalabb generációk oktatásában, és szolgáltatásokat nyújtanak a kiszolgáltatott csoportoknak, hogy ők is gyakorolhassák és élvezhessék a mindannyiunkat megillető alapvető és emberi jogokat.

Másrészt a civil társadalomnak a gyarapodáshoz demokratikus környezetre van szüksége, amely többek között stabil és előnyös jogszabályokból, átlátható és elfogulatlan finanszírozásból, az állami intézményekkel folytatott strukturált párbeszédből és pozitív politikai légkörből áll.

A következő napokban minden a választások körül fog forogni, civil szervezetként pedig különösen fontos, hogy ha a választásokról akarunk kommunikálni, megfelelő hangot üssünk meg. Szeretnénk hitelességünket megőrizve releváns és aktuális tartalommal elérni a célközönségünket, miközben üzenetünk nem válik sem erőltetetté, sem didaktikussá.

Az ukrajnai háború kirobbanásának híre minket is sokkolt. Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, és minden emberrel, akit akarata ellenére háborúba sodortak. A harcok megindulásával tagszervezeteink - sokakkal egyetemben - azonnali segítségnyújtásba kezdtek, és az első menekülők érkezésekor már civil szervezetek, informális segítő csoportok, lelkes önkéntesek sokasága sorakozott fel, szervezve a humanitárius munkát.

A civilellenes regisztrációs törvény után a menekülteket segítő civileket börtönnel fenyegető törvényt is az uniós joggal ellentétesnek találta az Európai Unió Bírósága. Az elmúlt években több olyan megbélyegző, korlátozó törvény is született, amelyek a civil szervezetek munkáját igyekeztek ellehetetleníteni. Az Európai Unió Bíróságának döntései óta azonban egyértelmű, hogy a segítő szándékot nem lehet jogszabályokkal korlátozni.